Elsõsorban a nemzetközi hangulat befolyásolta a forintpiacot a vizsgált idõszakban. Az Ukrajnában zajló események rendkívül negatívan hatottak a forintpiacra is. Folyamatosan nõtt a Krímbe érkezõ orosz katonák száma, az orosz határ közelében hadgyakorlatot tartottak. Amerika és Európa tehetetlennek tûnt. Az orosz hatalom sietett leszögezni, hogy a Nyugat szankciói esetén azokkal megegyezõ válaszlépéseket fog kilátásba helyezni. Az optimista hangulathoz hozzájárult, hogy a Fitch Ratings megerõsítette az Egyesült Államok „AAA” adósbesorolását és a kilátásokat negatívról stabilra minõsítette.

Technikai oldal

Mi történt? A forint erõsödése az amerikai dollárral szemben márciusban is folytatódott. Ahogy már többször is írtuk, rendkívül mozgalmasnak bizonyult az USD/HUF kurzus az elmúlt idõszakban. A jegyzések tavaly októberben súrolták a 211-es árfolyamot. Ehhez képest idén januárban hozzávetõleg 10%-al magasabban állt a kurzus, 230-as árfolyam felett. A 61,8%-os (227,54) Fibonacci szint fölött húzódó 230-as ellenállási vonal január végén átszakadt. Ez a szint tavaly áprilisban, júliusban és szeptemberben is képes volt visszafordítani a jegyzéseket és ez így történt februárban is, majd márciusban újra a vevõk domináltak az USD/HUF devizapárban. A forint számára vonzó, hogy leszakadt nemcsak az 50 napos mozgóátlag, hanem az 50%-os (224,19) Fibonacci szint is, amellyel megnyílt a lehetõség a nagy fordulatra. A vizsgált idõszak végén a 200 napos mozgóátlag vonalán feküdt a kurzus.

Mi várható? A hosszú távú trendet jelképezõ 200 napos mozgóátlag fölött elhelyezkedõ árfolyam alapján gyenge forinttal számolhatnánk. Ugyanakkor a vizsgált idõszak végén a kulcsfontosságú 200 napos mozgóátlag visszatesztelésre került. Igencsak nehéz megmondani, hogy az árfolyam melyik irányba mozdul el. Egy esetleges letörési kísérlet kudarcba fulladhat vagy egy sikeres szint alatt konszolidáció trendfordulót is eredményezhet. A vételekben gondolkodó befektetõk célja a 100%-os (238,36) Fibonacci szint lehet, amely a tavalyi márciusi szint meghódítását jelentheti. Komolyabb spekulációk esetén könnyen benne lehet 250-es vagy afölötti csúcs is, de ez rövidtávon nem valószínû. A technikai indikátorok nem adtak egymást erõsítõ jelzéseket. Az RSI oszcillátor semlegessége mellett a Slow Stochastic elaádsi, az MACD indikátor vételi szituációt fogalmazott meg. Fontosabb támaszvonalak sorrendben: 200 napos mozgóátlag vonala, 38,2%-os (220,85) Fibonacci szint.

Fundamentális oldal

Összefoglalás:

Elsõsorban a nemzetközi hangulat befolyásolta a forintpiacot a vizsgált idõszakban. Az Ukrajnában zajló események rendkívül negatívan hatottak a forintpiacra is. Folyamatosan nõtt a Krímbe érkezõ orosz katonák száma, az orosz határ közelében hadgyakorlatot tartottak. Amerika és Európa tehetetlennek tûnt. Az orosz hatalom sietett leszögezni, hogy a Nyugat szankciói esetén azokkal megegyezõ válaszlépéseket fog kilátásba helyezni.

A tízedik héten a kedvezõtlenebb munkaerõ piaci adatoknak örültek a befektetõk. Mivel a Fed nemcsak romló GDP adatok, hanem a gyengülõ munkaerõ piaci folyamatok esetén is elnyújthatja kötvényvásárlási programjának kivezetését. Az ADP szerint kevesebb állás jött létre az amerikai privát szektorban. És bár a nem mezõgazdasági foglalkoztatottak száma kedvezõbb lett, a heti munkanélküli kérelmek komolyan csökkentek, a munkanélküliségi ráta mégis 6,7%-ra emelkedett.

A tizenegyedik héten az egész világ a kínai gazdaság lassulásától tartott, mivel most már a sokadik rossz adatot publikálták a világ legnagyobb népességgel rendelkezõ országában. A piaci szereplõk aggasztónak ítélték meg, hogy januárban a kínai export közel 20%-al esett, az import 10%-al megugrott és ez által 80%-al zuhant a külkereskedelmi mérleg egyenlege. Ezen kívül az ipari termelés bõvülési üteme, a kiskereskedelmi forgalom és a beruházási adatok is alulmúlták az elemzõi konszenzust Kínában. Japánban a kedvezõtlenebb GDP adatok és ipari termelési számok is kiábrándítottak.

A nemzetközi pénz- és tõkepiacokon uralkodó hangulat ismét komolyan befolyásolt a forintpiacot. A 12. hét már viszonylagos nyugalmat hozott. A Krímen tartott népszavazás és a félsziget elszakadása után enyhült a helyzet Ukrajnában. A hidegháborús korszakot idézõ kommunikáció folytatódott, de Putyin nyilatkozata alapján nem kívánja Ukrajnát területileg felosztani, megelégszik Krím annektálásával. Másrészt a Fed döntésére koncentráltak a spekulánsok, amely a várakozásokat hozta. Várhatóan idén kifutnak a kötvényvásárlások, amelyek havi keretösszege 55 milliárd dollárra csökkent. A piacok mégis csökkenéssel reagáltak a hírre, majd ismét visszatértek a vevõk. Az optimista hangulathoz hozzájárult, hogy a Fitch Ratings megerõsítette az Egyesült Államok „AAA” adósbesorolását és a kilátásokat negatívról stabilra minõsítette.

A 13. hét elején Barack Obama Brüsszelben, az európai-amerikai találkozón újabb szankciókat helyezett kilátásba Oroszországgal szemben. Ugyanakkor pénteken Obama és Putyin telefonbeszélgetése után hirtelen fellélegeztek a pénz- és tõkepiacok.

A magyar gazdaságpolitika évek óta húzódó kérdése a devizahitelesek ügye, amely újabb állomáshoz ért. Az Alkotmánybíróság számos tekintetben korlátozta a kormány mozgásterét devizahiteles témakörben. A választások után várható a devizahiteleseket segítõ kormányzati döntés, amely inkább kevésbé radikális forgatókönyv alapján történhet. A sikeres magyar dollárkötvény-kibocsátás és megugró építõipari számok ugyancsak kedvezõ fejlemények. Fontos esemény, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2,7%-ról 2,6%-ra süllyesztette a jegybanki alapkamatot. Kedvezõ fejlemény, hogy a Standard and Poor’s intézet megerõsítette a magyar állam „BB” adósság besorolását, és negatívról stabilra javította a kilátásokat.

Részletek:

(03.05.) A negyedik negyedévben 2,7%-al emelkedett a magyar GDP a KSH végleges adatai alapján. A kiskereskedelem forgalma 3,9%-al bõvült januárban. (03.06.) Januárban 6,1%-al emelkedett az ipari termelés volumene az egy éve ezelõtti ugyanezen idõszakhoz képest. (03.07.) A vártnál sokkal rosszabb adatokról számolt be az OTP Bank negyedik negyedéves gyorsjelentésében. A bevételek és profit oldalon is gyengébb számok születtek, elsõsorban a céltartalék képzése miatt. (03.11.) Nulla százalék (0,1%) körül maradt a hazai pénzromlás üteme a KSH szerint. (03.12.) A várt 383 millió euróval szemben 461 millió euró lett januárban a magyar külkereskedelmi egyenleg többlete. (03.14.) Mérséklõdtek a mezõgazdasági termelõi árak. (03.17.) Az Alkotmánybíróság számos témakörben korlátozta a kormány mozgásterét a devizahiteles témakörben, amely megnyugtató hír lehet a magyar bankszektor számára. A választások elõtt nem várható kormányzati döntés a devizahitelesek újabb megsegítésérõl. A magyar építõipar teljesítménye éves alapon januárban 15,9%-al ugrott meg. (03.18.) Az Államadósság Kezelõ Központ 1 milliárd dollár értékben 5 éves, 2 milliárd dollár értékben 10 éves magyar államkötvényeket bocsátott ki, a kibocsátás az ötszörös túljegyzés miatt rendkívül sikeres volt. (03.21.) A bruttó és a nettó átlagkeresetek egyaránt 0,9%-kal nõttek a 2013. januárihoz viszonyítva. (03.25.) A Magyar Nemzeti Bank 2,7%-ról 2,6%-ra süllyesztette a jegybanki alapkamatot. (03.26.) A kiskereskedelem januárban a második becslés szerint 6,2%-al nõtt az elõzõ év hasonló idõszakához képest. Az elõzetes adat még csak 3,9%-os növekedésrõl tanúskodott a hazai kiskereskedelemben. (03.27.) S&P megerõsítette a magyar állam „BB” adósságbesorolását, valamint negatívról stabilra javította a kilátásokat. (03.31.) Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ismertette a tavalyra vonatkozó eredményszemléletû államháztartási hiányra vonatkozó adatokat, mely szerint 2,2%-os volt a 2013-as deficit mértéke.